A nyilaskereszt árnéykában

Dr. Nádor (Neumann) György memoárja, amely egyvégtében elolvasható, a visszaemlékezések sorában nem egy a többi között, hanem számos vonatkozásban kiemelkedik közülük. Azért, mert a saját személyes benyomásain, „élményein” keresztül általános emberi értékek érvényesülését, és pillanatnyi tagadását tárja fel. Memoárja, mint cseppben a tenger, mutatja be a nyilas uralom hónapjainak, Budapest ostroma heteinek hatását az üldözöttek életére. Mindaz, amit személyes érintettsége okán leír, nemcsak egy üldözött és a túléléshez menekülést keresõ, választó fiatalember életútjának egy szakaszát tárja fel, hanem sorai egyúttal általánosabb érvényűek: az üldözött budapesti zsidóságot jellemzõ egykorú viszonyokat is bemutatják.