Kérdezd meg tõle

„Nem tudta, mire készülök. Egy ideig terveztem ugyan, hogy elõbb-utóbb elmondom (vagy inkább bevallom?) majd neki, mert hát hogy venné már az ki magát, ha véletlenül tudná meg, de csak célozgatni mertem, halogattam a dolgot. Féltem, hogy tiltakozna, én meg persze megmakacsolnám magam, és ezzel újabb árulást követnék el. Holott ha már egyszer muszáj kijátszanom õt – gondoltam egyre határozottabban -, a kettõnk kibeszéletlen viszonyát is rendezve így mintegy az utolsó pillanatban, még mielõtt meghalna, akkor ez az egy árulás is elegendõ. Ha ugyan árulás megbékélnem vele. Nekem nem az. Így aztán lassan letettem a színvallásról. És nem is tudta…