Újlipócia

Újlipótváros földje az õsidõk óta lakott. Lassan száz éve. Azelõtt területét malmok, fatelepek, raktárak borították, azoknak elõtte meg homok pergett itt csupán. De aztán megtelepedett és remek lakhelyre lelt itt az ember is. Köszönhetõ ez a jó természeti adottságoknak, kedvezõ éghajlati viszonyoknak, a víz közelségének, a kemény, de gondosan trágyázott talajnak. A növényzet dús és változatos, az állatvilág fajokban gazdag. Itt még nagy számban föllelhetõk bennszülött õslakók, akik öreg korukban is abban a lakásban, házban, utcában élnek, amelyben születtek. A bennszülöttektõl, de a telepesektõl sem kell tartani, az újlipóciánerek többsége – bár kicsit nehezen idomítható – alapjában véve szelíd, barátságos,…