A szabadkõművesség

Él az emberi lélek mélyén valamely titkos sóvárgás, megnevezhetetlen vágyódás valamely jobb, tisztább, erkölcsösebb világ után, melyet csak megálmodhatunk, de soha meg nem valósíthatunk. S van az emberi elmének egy képessége, mely fölér erõre, tartalomra nézve magával az alkotó tehetséggel: a fennálló rendnek, a létezõ világnak, a meglevõ intézményeknek bírálata. Amaz, érzéseink legjava, a vágy egy jobb világ után, emez, elménk legjava, a meglevõ világnak fölötte álló kritika, oly régiek, mint az emberi gondolkodás s érzés. És ha a szabadkõművesi eszme történetét akarnók megírni, nagy könyvtárakat kellene megtöltenünk írásainkkal, mert ez eszmében egyesül az a sóvárgó vágy s a szemlélõdõ…