Csalók és csalódások

1989. június 16-án Nagy Imre és társainak újratemetésére sétáltunk, úgy tűnt akkor, hogy a magyar történelemben példátlanul derűs sétában lesz részünk. Elindultunk birtokba venni saját sorsunkat, szabadon, reményekkel, botladozva. Nehezen vettük észre, hogy néhányan másként értik a birtokbavételt, nem értik a szabadságot. A botladozó sétából menetelés, visszafordulás, hátraarc, masírozás és elbukás lett. Egy azóta jócskán megváltozott világrendben, sokkal kedvezõtlenebb körülmények között kellene újra útra kelni. A hazaszeretetbõl Magyarországot elhagyók és a kalandvágyból maradók csalódottságot érezhetnek az elszalasztott lehetõségek miatt. Magyarország mindig csak lesz, soha nem teljesíti be nagy reményeit. Vagy tanulunk hibáinkból, és mégis? Gyengeségeink leltára bõséges, gyarlóságaink a gonosz…