Vigyázok a trombitára

A nagyanyám hagyta rám ezt a szöveget. Azzal bízott meg, hogy gondoskodjam a közzétételérõl. Az élet úgy hozta, hogy a születése utáni századik évben teljesítem a kérését. Az elbeszélésben a szerzõ alteregója Éva, aki a történet kezdetekor, 1934-ben, tízéves falusi kislány, a történet végén, 1946-ban, a holokauszt túlélõje. A szerzõ a legszemélyesebb, legmélyebb drámát rögzíti kemény tömörségű mondatokban, a lehetõ legtárgyilagosabban, egyúttal érzékelteti az ország és a világügyeit is évszázados történelmi távlatban. A történet azoknak is újszerű lehet, akik már számos, akár világhírűvé vált beszámolót olvastak arról, hogy a zsidókat megbélyegezték, összeterelték, Auschwitzba hurcolták, kínozták, és megfosztották emberi mivoltuktól, mielõtt…